az életműdíjas udvaros dorottya elmondta, mi a sikere titka

Az életműdíjas Udvaros Dorottya elmondta, mi a sikere titka

Szerencsésnek érzi magát, mert néha a saját döntése, néha pedig a vakszerencse olyan alkotótársakkal hozta össze, akiktől mindig tanulhatott valamit – mondta az InfoRádiónak Udvaros Dorottya, akit a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal ismert el a Magyar Mozgókép Fesztiválon.

„Eleinte is nagyon sokat kaptam tőlük, hiszen a saját tudásom még borzasztó kevés volt, de amikor már rendelkeztem tapasztalattal meg néminemű tudással, akkor is adódott valami friss, valami új, ami hozzáadódott” – mondta Udvaros Dorottya pályatársaival közös emlékeiről.

Neveket inkább nem is említett, mivel a lista nagyon hosszú lenne és nem akar kihagyni senkit, a sztorik megjegyzésében és mesélésében pedig nem tartja magát olyan jónak, mint amilyennek például Kern Andrást. Egy emlékezetes történetet azért felidézett.

„A Te rongyos élet egy jelenetében a Szacsvay László által játszott tanárt bedarálja a cséplőgép, a női főszereplő, Lucy pedig pedig sírva szorongatja azt a narancsot, amit korábban kapott ettől a lelkes népnevelő pedagógustól, Rákosi elvtárs rajongójától, akinek pedig fiatalkorában Rákosi elvtárs adta azt a kis összeaszott narancsot. Bár Lucy éppen kitelepítés kellős közepén ül egy mezőn ahelyett, hogy az Operettszínházban lépne fel, mégis megérinti annak az embernek a hite” – emlékezett vissza a színésznő, hozzátéve: egy sírós jelenetet készültek fölvenni, de a technika tönkrement.

„Már bepróbáltuk a jelenetet, de le kellett állnunk másfél órára.

Emlékszem, hogy ugyanabban a pozícióban voltam végig, szorítottam a narancsot, és azt éreztem, hogy nem eshetek ki abból a lelkiállapotból, tehát nem állhatok föl, nem mehetek ki a büfébe vagy lazítani, azt az állapotot tartanom kell.

Máig se tudom, hogyan csináltam meg, de abba a narancsba kapaszkodtam, és nem kellett elölről kezdenünk a próbát, ahogy a technika helyreállt, tudtuk folytatni. Ez nagyon emlékezetes pillanat volt az életemben” – idézte fel.

Nagy sztárokkal dolgozhatott

A színésznő világsztárokkal is forgatott már: Glenn Close-zal, Marcello Mastroiannival, Hanna Schygullával és Klaus Maria Brandauerrel is dolgozott.

„Dolgoztam fantasztikus lengyel színészekkel, orosz színészekkel és német színészekkel: ők lehet, hogy nem voltak világsztárok, de nagyon jó színészek voltak. Összességében azt szűröm le ezekből az emlékekből, hogy amikor ott állunk szemben egy kvázi világsztárral, akkor velem szemben egy kiváló színész áll, aki ugyanolyan figyelemmel vesz részt a velem való jelenetben,

mintha én is világsztár lennék.

Teljesen mindegy, hogy hány címlapfotó van a háta mögött a Vogue címlapján, mert egy színész kolléga áll velem szemben ilyenkor, aki minden erejével arra koncentrál, hogy az a jelenet legyen a lehető legjobb, és ez akkor lesz így, ha mi, partnerek egymás minden rezdülésére figyelünk” – fogalmazott.

Úgy fogalmazott, ilyenkor nem világsztárral, hanem pokolian jó színésszel dolgozik, de irigység sosem volt benne. A színésznő azt mondta, a hazai színészek más helyzetben élnek, nekik Magyarországon kell magyarul boldogulniuk.

Itthon mások a viszonyok

Felidézte a Terápia című HBO-sorozat forgatását Mácsai Pál főszereplésével: a sorozatban háromnaponta dolgozott új partnerrel Mácsai Pál. Udvaros Dorottya elmondta: az amerikai sorozatváltozatban a fogatás fél évére saját házat és coachot kapott a főszereplő, segítették őt a nagy mennyiségű szöveg megtanulásában, ezzel szemben Mácsai esténként az általa igazgatott Örkény Színházba sietett vissza belenézni egy előadásba vagy éppen játszani.

„Elmondhatatlanul csodáltam Palit, mert olyan koncentrációval és olyan fegyelmezetten csinálta ezt végig”

– mondta el, hozzátéve, hogy az olasz, francia és az angol színészek a magyar kollégákat irigylik azért, hogy forgatnak, színházban játszanak, szinkronizálnak és rádióznak is. „Nagy csodálattal hallgattak minket, és némi irigységgel is” – mondta.

Mindig is intenzíven dolgozott

Udvaros Dorottya megszokta, hogy pályája kezdetétől nagyon intenzíven kellett dolgoznia: volt olyan hétvége, amikor ötször-hatszor kellett színpadra állnia.

„Ezt szoktam meg, de azért az kétségtelen, hogy ez egyfajta szerzetesi élet. Volt, hogy a Katona József Színházban pénteken Wedekind Lulu bemutató volt, és én ott Lulut játszottam, ami a drámairodalom egyik legnehezebb és leghosszabb szerepe, és hétfő délelőtt pedig már Csehov Platonovját kezdtük próbálni. Gondolom gyakran, hogy legalább egy pár nap jó lenne, hogy a lelkem egy kicsit meg nyugodhasson, azt sem tudom még hétfőn, hogy hol vagyok, dehát

ez a színházi szerkezet nálunk, itt a színház így működik.

Ha történetesen mindkettőben benne vagyok, akkor ez van” – fogalmazott a színésznő.

Udvaros Dorottya a természetben töltődik föl: kutyái és macskái mindig voltak, és lelkes madáretető is. Azt mondja, a természet nagyon sokat tud segíteni, akár az is, ha csak egy-két napja van, amit erdőben sétálva vagy vízparton tölthet el, az át tudja mosni az ember lelkét. Neki ez segít a legjobban, ez kapcsolja ki igazán.

A színházi színészetet a pillanat művészetének nevezte: „Azt az előadást, ami tegnap volt, már nem tudom reprodukálni ma, illetve megpróbálhatom reprodukálni, csak akkor nem lesz elég jó.

Nekem minden este kell találnom valami újat, frisset, és ez nem is nehéz: amikor az ember végez egy előadással, sok elégedetlenség marad benne.

Ezeket visszük magunkkal, az ember a következő nap el tud vele bíbelődni. Ha nem érzem, hogy még fejlődhetek, felfedezhetek új dolgokat, amiket jobban csinálhatok, akkor befejeződött a hivatás, el kell menni valami mást csinálni” – vélekedett.

Példaképe nem volt

Példaképe sosem volt, bár azt mondja, rengeteg nagyszerű színésznővel dolgozott együtt Törőcsik Maritól Máthé Erzsin át Margitai Ágiig: sokan vannak, akik a világsztár státuszt is megérdemelték volna.

„Azt vettem észre, hogy az igazán nagy színészek nagyon

nagy türelemmel és figyelemmel fordulnak a fiatalabb kollégák felé,

mert pontosan tudják és emlékeznek rá, hogy ők is voltak pályakezdő fiatalok, akik csetlettek-botlottak, és ha nem kap az ember figyelmet és bizalmat, akkor nagyon hamar elveszíthette a biztonságérzetét” – mondta.

Első emlékezetes dicséretét Cserhalmi Györgytől kapta: Shakespeare Téli regéjében ő és Törőcsik Mari alakították szüleit, ő pedig eltűnt, majd megtalált gyermekét. A takarásban mondta neki Cserhalmi, hogy jó volt: a színész akkor már ikonnak számított a szemében, így ez a dicséret nagyon sokat jelentett számára.

Az idei évben Hubay Miklós Ők tudják mi a szerelem című darabját és egy egy Don Juan-előadást vár a legjobban: emellett A mi kis falunkban, illetve sok fiatal kolléga oldalán a Cicaverzum című filmben is dolgozik, utóbbi forgatását nemrég zárták le.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kapcsolódó hang

Udvaros Dorottya a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasa
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Forrás: Infostart.hu / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
Exit mobile version