A török és a román földrengésnek ugyan nincs sok köze egymáshoz, hiszen a két terület teljesen más tektonikai lemezen fekszik, ám a tegnapi tádzsikisztáni földmozgások, ha távolról is, de összefüggnek a törökországi geológiai történésekkel – jelentette ki Juhász Árpád geológus, aki szerint Magyarország a Föld közepesen földrengésveszélyes területének számít.
– Amikor a lemezek viszont összeütköznek, vagy elcsúsznak egymáson, akkor óriási energiák szabadulnak fel. Ahol két lemez találkozik, azt nevezik törésvonalnak. A lemezek itt egymásnak feszülnek, és nem tudni, mikor, egyszer csak eltörnek – ez okozza aztán a földfelszíni struktúrákban a hatalmas pusztítást. A 18 kilométer mélységben keletkezett török földrengést a kis-ázsiai Anatóliai lemeznek ütköző Arábiai burok okozta, aminek eredményeként 3 méterre is elmozdultak a felszíni kőzetrétegek. A tegnapi tádzsikisztáni földrengés ugyanennek az eurázsiai zónának a része, így távolról összefügg a török földmozgással, azzal a különbséggel, hogy ott az évmilliókkal korábban keletkezett 6-7 ezer méter magas Türkmenisztáni-Pamir hegyvonulatok eleve kijelölték a törésvonalakat – mutatott rá a geológus.
Magyarország a földrengések szempontjából a félig földrengésveszélyes területekhez tartozik, ami – az eddigi adatok szerint – azt jelenti, hogy 20-25 évenként számítani lehet egy-egy átlagosan 5,5–es nagyságú földmozgásra. Az eddigi rengések nem mutatnak határozottan egy zónaterületre, mivel idehaza nincsen olyan szabályos törésvonal – mint a veszélyeztetettebb területeken – ami ezt kijelölné. Ám az kijelenthető, hogy az országon észak-keleti, délnyugati irányban végigvonuló hegységek alatt kirajzolódik egy pászta, ami a régiót közepesen rengésveszélyessé teszi.
– Magyarországra földtani szempontból többek között jellemző, hogy évmilliók során például a 120 méter magas Gellérthegy kőzetrétegeihez hasonlók az Alföld alatt 6 km mélyen találhatóak meg, ami egyfajta figyelmeztető jel lehet a jövőben várható tektonikai mozgásokat illetően – fogalmazott a szakember, aki azt is hangsúlyozta, földrengést előre jelezni nem lehet, a védekezés legjobb módja földrengésbiztos építmények építése, különösen a veszélyeztetettebb területeken. A törökországi és szíriai földrengés pusztítása jelentős részben a biztonsági szabályok be nem tartása miatt volt ilyen mértékű.
Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
