Egyelőre túlságosan korai lenne a bioenergia – vagyis a biomasszából előállított energia, például a fatüzelés – fenntarthatósági kritériumainak felülvizsgálata tíz uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya szerint, melyek a 2022 első félévi francia EU-elnökség és az Európai Bizottság részére címzett közös levélben hangsúlyozzák ezen álláspontjukat.
A szabályok felülvizsgálatának és újraírásának most nincs értelme. (…) Egy ilyen lépés a befektetői bizalom aláásását kockáztatja a szektorban, rontaná az EU hosszú távú befektetésekkel kapcsolatos reputációját, végső soron pedig késleltetheti a klímavédelmi célú energiaátmenet is
Az Euractiv által ismertetett levél az EU megújuló energia irányelvének tervezett felülvizsgálatára hivatkozik, amit az Európai Bizottság 2021 júliusában terjesztett elő annak a jogszabálycsomagnak a részeként, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a 40-ről 55 százalékra emelt 2030-as uniós kibocsátáscsökkentési cél elérését (az 1990-es szinthez képest). A megújuló energia irányelv legutóbbi, 2018-as aktualizálásakor egyébként a biomassza energetikai hasznosításának fenntarthatósági szempontjait is felülvizsgálták – emlékeztetnek a közös állásfoglalás aláírói, akik a magyar államtitkár mellett a bolgár, cseh, észt, finn, lett, litván, lengyel szlovén és svéd kormányt egyaránt miniszteri szinten képviselik.
Egy magyar ezermester így nyilatkozik a fatüzelésről
Az EU Tanácsának elnöki tisztét 2022. január 1-től 2022. június 30-ig betöltő Franciaország, illetve az ország környezetügyért felelős minisztere, Barbara Pompili a múlt héten háromnapos informális találkozót tartott az Unió környezetvédelmi és energiaügyi minisztereinek, így a levél szerzői élőben is kifejthették aggályaikat.
A nap- és szélenergia előretörése ellenére még mindig a biomassza a vezet
A biomassza az EU legjelentősebb megújulóenergia-forrása, a közösségben termelt és felhasznált zöld energia közel 60 százalékát a bioenergia adja, ezért szilárd jogszabályi keretekre van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk az EU éghajlat-politikai ambícióinak – érvelnek a levélben a politikusok, akik szerint az új javaslatok ráadásul nem is vennék figyelembe kellőképpen a tagállamok vonatkozó nemzeti sajátosságait. Mindez egybecseng a Bioenergy Europe iparági szervezet aggályaival is, mely szerint félő, hogy a kisebb bioenergia-termelők közül számosat a fosszilis tüzelőanyagokhoz való visszatérésre kényszerítene a bürokratikus terhek növelése.
A környezetvédők szerint jóval többről van szó, mint a bürokrácia fokozásáról, a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági szabályok frissítése pedig elengedhetetlen Európa erdeinek és azok szén-dioxid-megkötő képességének megóvásához.
A jelenlegi standardok változatlanul hagyása az erdők folyamatos és nagyarányú pusztulásához vezetnek, ezért az éghajlati és természeti katasztrófának csak a szabályok módosításával lehet véget vetni
Az Euractiv a WWF álláspontját is idézi, mely szerint a befektetői bizalmat és az EU hírnevét éppen az „őrült” bioenergia politikája rombolja, ezért a minisztereknek ilyen levelek írogatása helyett inkább el kellene magyarázniuk polgáraik számára, hogy miért kívánnak fák égetésével küzdeni a klímaváltozás ellen, amikor ez jelentősen növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A bioenergia modern és fenntartható formái fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a globális energiaszektor 2050-re elérhesse a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükségesnek tartott karbonsemlegességet – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében. Ez azonban azt jelenti, hogy az egyéb fenntartható fejlődési célok, így például a biológiai sokféleség védelme korlátokat szab a bioenergia-termelés bővítésének.
A biomassza a magyar megújulóenergia-termelésnek és felhasználásnak az uniós átlagnál is nagyobb részét biztosítja, noha termelése és felhasználása az utóbbi években abszolút értékben és relatíve is csökkent: részaránya a 2010-es évek közepén látott 80 százalék feletti szintről 70 százalék alá mérséklődött 2020-ra – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentéséből. A biomassza-felhasználás nagy részét a lakossági tűzifa-felhasználás teszi ki, melynek fenntarthatósága több szempontból is megkérdőjelezhető, nem csak azért, mert gyakran elavult tüzelőberendezésekben megvalósulva (melyben sokan valószínűleg kommunális hulladékot is égetnek) nagyban hozzájárul a légszennyezettséghez, de azért is, mert igencsak kérdéses, hogy az eltüzelt fa mekkora hányada származik fenntartható fakitermelésből.
A háztartások tévednek, vagy a lopott fa aránya óriási
A hazai tűzifa-felhasználás számítási eljárása 2017-ben jelentősen módosult (egy európai bizottsági rendelet végrehajtásából következően), ekkortól a korábbi, főként erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartások közvetlen megkérdezésén alapuló adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást. Az átszámolás eredményeképpen a hazai háztartási biomassza-felhasználást jelző adat jelentősen nőtt, a vizsgált időszakban éves szinten átlagosan több mint két és félszeresére, ezzel Magyarország biomassza-felhasználási statisztikájában egy csapásra akkora ugrás következett be, hogy az ország ezek alapján már a 2010-es évek közepére elérte a 2020-ra kitűzött megújulóenergia-célját – mutatott rá a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) egy 2017-es tanulmányában. (Az új módszertannal kapott eredmények ellenőrzése érdekében a MEKH bevonta a Magyar Mérnöki Kamarát is, amelynek számításai alátámasztották az új adatok helyességét.)
Magyarország mellett több más tagállam is felülvizsgálta adatait, és hasonlóan jelentős növekedés volt megfigyelhető például Horvátországban, Litvániában, Lengyelországban, de Franciaországban is. A tűzifa-felhasználás becslési anomáliái régóta ismertek, az erdészeti biomassza kitermelés- és felhasználásoldali statisztikái hosszú ideje nagyságrendileg eltérnek egymástól.
Két legfontosabb ok: háztartási tűzifa túlbecsülése, ismeretlen eredetű faanyag tüzelési célú felhasználása
Karanten.com, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
Kép: freepik.com
Forrás: Karantén.com
