Japán kutatók szerint ha valaki hónapokkal oltásai felvétele után megfertőződött, az védettebb lehet az omikronnal szemben, mint aki az oltások után nem sokkal lett mégis beteg.
Azok az országok, amelyekben 2021 végén nagy számban következtek be nem omikron okozta áttöréses megbetegedések, előnyben lehetnek az omikronos hullám érkeztekor az egyelőre szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint.Japán lakossága elsősorban mRNS-vakcinákkal védett:
Takeshi Arashiro, a tokiói Japán Nemzeti Fertőző Betegségek Intézetének kutatója kollégáival azt akarta megérteni, hogy az ország többnyire egyetlen forrásból származó immunitása miatt a lakosság különösen fogékony-e az omikronra. Eddig kevés áttöréses eset fordult elő, de attól tartanak, hogy amint az omikron nagy mértékben terjed el Japánban, egészen más lesz a kép.
A Nature cikke szerint a kutatócsoport olyan japánoktól gyűjtött antitesteket, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd később megfertőződtek az alfa vagy a delta változattal. A kutatók megvizsgálták az antitesteknek azon képességét, hogy megvédjék a tenyésztett sejteket SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Úgy találták, hogy a
az oltás és a fertőzés közötti idő hossza erős összefüggést mutatott azzal, hogy az egyén antitestjei mennyire jól védik a sejteket a fertőzéssel szemben, különösen az omikron esetében.
„Ez egy érdekes tanulmány” – mondta Jenna Guthmiller chicagói immunológus, aki óva int attól, hogy az eredmények szoros ok-okozatiságában higgyünk, de hozzátette, hogy összhangban vannak az immunológusok általános felfogásával arról, hogy az antitestválasz hogyan érik be idővel.
Az oltás antitesttermelés rohamához vezet, ahogyan egy fertőzés is tenné. Ha valaki nem sokkal az oltás után megfertőződik, ezek az antitestek valószínűleg még mindig keringenek a vérben, ahol kötődnek a vírushoz, és gyorsan elpusztítják.
Ha azonban valaki hónapokkal az oltás után fertőződik meg, az antitesteket a T-sejtes immunitás állítja elő. Amikor a szervezet ismét találkozik a kórokozóval, ezek a memóriasejtek szolgálatba lépnek,
így jobb védelmet nyújtanak a későbbi fertőzésekkel szemben.
Guthmillert az emlékeztető adagok kapcsán végzett hasonló kutatások érdekelnék igazán: ezt a japánok nem vizsgálták, de ő úgy véli, ezek adják a legjobb esélyt az országban az omikron elleni küzdelemben.
