A közel négyórás Elfújta a szél igazi klasszikusnak számít a filmek között, azonban egy történész által nemrég nyilvánosságra hozott forgatókönyv szerint a forgatáson nem egy problémával kellett szembesülnie a stábnak. Ahogy számos olyan jelenetre is fény derült, amelyek végül nem kerültek be a produkcióba.
Az 1939-ben megjelent, Margaret Mitchell könyve alapján készült film, az Elfújta a szél – amelyet részben a magyar származású George Cukor rendezett, és amelyben a szintén magyar gyökerekkel rendelkező Leslie Howard szerepelt – egy fiatal nő, Scarlett O’Hara (Vivien Leigh) élete köré körvonalazódik az amerikai polgárháború idején. O’Hara a harcok előtt az idejét főleg a tehetős férfiak szédítésével töltötte, viszont a háború kitörése visszarántotta őt a valóságba. Bár komoly gondjai adódtak, ezen problémák eltörpültek amellett, hogy reménytelen szerelmet érzett egy férfi iránt, akit nem kaphatott meg, az ebből fakadó keserűség pedig teljesen vakvágányra vitte az életét.
Az 1940-ben tíz Oscar-díjat is bezsebelő Elfújta a szél cselekménye abban az időben játszódik, amikor a rabszolgatartás még virágzott Amerikában, így a film készítésekor ügyelniük kellett arra, hogy ne tüntessék fel túl rossz színben a színes bőrűeket, ahogy az Egyesült Államok déli államaiban lakó polgárokat sem, akik rabszolgát tartottak. A produkcióban ugyan sikerült megtalálniuk a tökéletes egyensúlyt, viszont egy nemrég nyilvánosságra került forgatókönyv, illetve egyéb dokumentumok szerint nem egy jelenetet kellett kihagyni végül a filmből, hogy az arany középúton maradjanak.
David Vincent Kimel történész nemrég 15 ezer dollárért tudta megvenni egy aukción az Elfújta a szél forgatókönyvét és egyéb iratokat – nem ez lehet az egyetlen példány belőlük –, amelyek többek között arról szóltak, milyen levelezéseket folytattak egymás között a stábtagok, min vitáztak az írók a producerrel, illetve mely jelenetek nem kerültek bele végül a produkcióba. Az előkerült forgatókönyvet Rainbow Scriptsnek nevezték el, mivel a film producere, David O. Selznick a kézirat különböző részeit más és más színű lapokra írta. Bár a forgatás végeztével úgy rendelkezett, hogy semmisítsék meg az összes másolatot, néhány mégis fennmaradt.
Kimel kifejtése szerint az általa megszerzett példányból kiderül, nem volt egyszerű helyzetben a stáb, mivel küszködtek azzal, hogyan ábrázolják a filmben a rabszolgaságot, illetve miképp jelenítsék meg a faji vonatkozásokat. Mint hozzátette, a forgatókönyv szerint Selznick és az írói azon vitatkoztak, hitelesen, valósághűen mutassák-e be a rabszolgaságot, vagy inkább törekedjenek arra, hogy a háború előtti időszak viszonylag békésnek látsszon.
Durva jeleneteket hagytak ki
Ahogy a történész megjegyezte, a forgatókönyvben megannyi olyan jelenetet látni, amelyek brutálisan ábrázolják a rabszolgatartást. Mindezt a főszereplő, Scarlett O’Hara kegyetlenkedésein keresztül kísérhetjük nyomon, amelyek szinte egyike sem került bele végül a filmbe. Az egyik jelenetben például korbácsütéssel fenyegeti a rabszolgájukat, Prissyt, miszerint eladja, hogy soha többé ne lássa a családját.
Eladlak a folyó mentén. Soha többé nem fogod látni az anyádat, vagy bárkit, akit valaha ismertél, sőt egy földmunkásnak is eladlak
– olvasható a kéziratban.
Ez a jelenet ugyan nem került bele a produkcióba, de az igen, hogy O’Hara megpofozza a rabszolgalányt, és egyéb dolgokkal fenyegeti, viszont lényegesen tompítottak a viselkedésén. Kimel szerint a forgatókönyv hemzseg a rasszista jelzőktől, amelyek egy része Margaret Mitchell könyvéből ered, aki például maga is egy gorillához hasonlította a kötetben az egyik ragszolgát. Ő a kéziratban is szerepel Gorilla Negro néven, ám egy másik dokumentum szerint Selznick és a publicistája, Val Lewton nem tudtak megegyezni azzal kapcsolatban, egyáltalán bekerüljön-e a néger szó a filmbe. A producer így arra kérte Lewtont, beszéljen helyi fekete vezetőkkel ezzel kapcsolatban, akik közölték, nem szívelik ezt a megszólítást.
Kárörvendőnek állították be a feketéket
A projektben íróként segédkezett egyébként A nagy Gatsby írója, F. Scott Fitzgerald is, aki olyan javaslatokat tett, hogy a film elején mutassák be, milyen idilli volt az élet az Egyesült Államok déli területein a polgárháborút megelőzően.
Szeretnék egy két-három perces montázst látni a lehető legszebb, háború előtt készült felvételekből. Szeretném látni, ahogy négerek énekelnek. Aztán később belemennénk a reménytelen szerelem, az árulók, a fáradozó négerek és a veszekedő lányok történetébe
– írta Fitzgerald a producernek, aki végül úgy ítélte meg, az író nem tud túl humorosan írni, így kirúgták.
A forgatókönyvben mindemellett olyan jelenetek is megtalálhatóak, amelyekkel azt próbálták érzékeltetni, hogy a rabszolgák a háború kitörését követően kárörvendően viselkedtek, mivel végignézhették, hogy egykori gazdáik a nyomorba süllyedtek. Már-már úgy jelenítették meg a feketéket, mint akik élvezik ezt a helyzetet. Ez derül ki például a kézirat azon soraiból, amelyek szerint Scarlett O ’ Hara rabszolgája, Prissy önelégülten bólint, amikor megtudja, hogy az egyik szereplő fia megsérült a háborúban.
Emellett akadtak olyan jelenetek is, amelyeket ugyan leforgattak, de végül kivágták a filmből, köztük azt, hogy Scarlett O’Hara büfög egyet, mire a testvére disznónak nevezi őt, és felpofozza, illetve az sem került bele a végső verzióba, amint a fosztogatók disznótetemekkel együtt menekülnek.
(Borítókép: Jelenet az Elfújta a szél című filmből. Fotó: Fotos International / Hulton Archive / Getty Images)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
