Előkerült az Elfújta a szél forgatókönyve, semmibe vették a feketéket

Az 1939-ben megjelent, Margaret Mitchell könyve alapján készült film, az Elfújta a szél – amelyet részben a magyar származású George Cukor rendezett, és amelyben a szintén magyar gyökerekkel rendelkező Leslie Howard szerepelt – egy fiatal nő, Scarlett O’Hara (Vivien Leigh) élete köré körvonalazódik az amerikai polgárháború idején. O’Hara a harcok előtt az idejét főleg a tehetős férfiak szédítésével töltötte, viszont a háború kitörése visszarántotta őt a valóságba. Bár komoly gondjai adódtak, ezen problémák eltörpültek amellett, hogy reménytelen szerelmet érzett egy férfi iránt, akit nem kaphatott meg, az ebből fakadó keserűség pedig teljesen vakvágányra vitte az életét.

Az 1940-ben tíz Oscar-díjat is bezsebelő Elfújta a szél cselekménye abban az időben játszódik, amikor a rabszolgatartás még virágzott Amerikában, így a film készítésekor ügyelniük kellett arra, hogy ne tüntessék fel túl rossz színben a színes bőrűeket, ahogy az Egyesült Államok déli államaiban lakó polgárokat sem, akik rabszolgát tartottak. A produkcióban ugyan sikerült megtalálniuk a tökéletes egyensúlyt, viszont egy nemrég nyilvánosságra került forgatókönyv, illetve egyéb dokumentumok szerint nem egy jelenetet kellett kihagyni végül a filmből, hogy az arany középúton maradjanak.

David Vincent Kimel történész nemrég 15 ezer dollárért tudta megvenni egy aukción az Elfújta a szél forgatókönyvét és egyéb iratokat – nem ez lehet az egyetlen példány belőlük –, amelyek többek között arról szóltak, milyen levelezéseket folytattak egymás között a stábtagok, min vitáztak az írók a producerrel, illetve mely jelenetek nem kerültek bele végül a produkcióba. Az előkerült forgatókönyvet Rainbow Scriptsnek nevezték el, mivel a film producere, David O. Selznick a kézirat különböző részeit más és más színű lapokra írta. Bár a forgatás végeztével úgy rendelkezett, hogy semmisítsék meg az összes másolatot, néhány mégis fennmaradt.

Kimel kifejtése szerint az általa megszerzett példányból kiderül, nem volt egyszerű helyzetben a stáb, mivel küszködtek azzal, hogyan ábrázolják a filmben a rabszolgaságot, illetve miképp jelenítsék meg a faji vonatkozásokat. Mint hozzátette, a forgatókönyv szerint Selznick és az írói azon vitatkoztak, hitelesen, valósághűen mutassák-e be a rabszolgaságot, vagy inkább törekedjenek arra, hogy a háború előtti időszak viszonylag békésnek látsszon.

Durva jeleneteket hagytak ki

Ahogy a történész megjegyezte, a forgatókönyvben megannyi olyan jelenetet látni, amelyek brutálisan ábrázolják a rabszolgatartást. Mindezt a főszereplő, Scarlett O’Hara kegyetlenkedésein keresztül kísérhetjük nyomon, amelyek szinte egyike sem került bele végül a filmbe. Az egyik jelenetben például korbácsütéssel fenyegeti a rabszolgájukat, Prissyt, miszerint eladja, hogy soha többé ne lássa a családját.

Eladlak a folyó mentén. Soha többé nem fogod látni az anyádat, vagy bárkit, akit valaha ismertél, sőt egy földmunkásnak is eladlak

– olvasható a kéziratban.

Ez a jelenet ugyan nem került bele a produkcióba, de az igen, hogy O’Hara megpofozza a rabszolgalányt, és egyéb dolgokkal fenyegeti, viszont lényegesen tompítottak a viselkedésén. Kimel szerint a forgatókönyv hemzseg a rasszista jelzőktől, amelyek egy része Margaret Mitchell könyvéből ered, aki például maga is egy gorillához hasonlította a kötetben az egyik ragszolgát. Ő a kéziratban is szerepel Gorilla Negro néven, ám egy másik dokumentum szerint Selznick és a publicistája, Val Lewton nem tudtak megegyezni azzal kapcsolatban, egyáltalán bekerüljön-e a néger szó a filmbe. A producer így arra kérte Lewtont, beszéljen helyi fekete vezetőkkel ezzel kapcsolatban, akik közölték, nem szívelik ezt a megszólítást.