Hazaárulásnak nevezték az ellendrukkerkedést, felségsértés esetének Orbán Viktor nevesítését a rossz gazdasági helyzet ügyében a képviselők és persze voltak olyanok is, akik a sablon szöveggel letudták jól fizetett munkájukat a mai, Matolcsy György-féle igen kormánykritikus hangvételű beszámoló után.
Mint ismert, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MNB 2021-es üzleti jelentését ismertette ma az Országgyűlés szerdai ülésén. Mondanivalójának lényege, hogy a kormány elhibázott lépései miatt ma Magyarország az uniós listán az utolsó öt legrosszabbul teljesítő gazdaság között kullog. Szerinte jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs. A felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána „reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki. Matolcsy azt is megmondta, hogy bár az MNB elemzéseivel szeretett volna „a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”. Az MNB elnöke szerint a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel. A beszéd részleteit itt olvashatja el.
És mi történt utána?
Matolcsy beszéde után Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről. Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen. Azt is mondta: a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a Covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek 2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye. Eközben a jegybank kamatemelési ciklust indított, és a kormánnyal egyeztetve 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság rendelkezésére két év alatt, ami a magyar gazdaság történetének legnagyobb támogatási programja volt.
Megemlítette, hogy a hazai bankrendszer az elhúzódó járványhelyzetben is stabil volt. A bankok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges forrásokat, továbbra is dinamikusan bővült a hitelállomány. A hazai háztartási hitelezés bővülése jelenleg az egyik legmagasabb az unióban.
Fidesz:
Witzmann Mihály (Fidesz) is reagált a vitában a beszédre, illetve igazából a Jegybank beszámolójára, szerinte is minden rendben volt, sőt, jobb, mint bárhol máshol. A magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, nőtt a GDP, csökken a költségvetési hiány. Az MNB is jól dolgozott, támogatja a zöld beruházásokat és még ismeretterjesztő munkát is végez…
A DK feltett egy jogos kérdést…
Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét. Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat – szögezte le.
Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott. Rámutatott: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak. Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt? – kérdezte.
Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között? – kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.
A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte. Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?
KDNP: a jegybank tegye a dolgát
Jött Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, aki megfegyelmezte a Jegybankot, hogy tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában. Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre „vágják vissza” az inflációt – ismételte az elmúlt hetekben, hónapokban oly gyakran hallott mondatot. Elismerte, hogy az eredményekhez amúgy az MNB is hozzájárult, például a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.
A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia – értékelt.
A kormány viszont szerinte az élelmiszer árstopokkal és a benzinárstoppal megvédte az embereket. Valamint felmondta a már ismert szöveget arról, hogy a veszélyek korába léptünk és a háború meg a szankciók a baj.
Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
MSZP és a felségsértés
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén „pusztítóan éles kritikát” fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.
Most a „felségsértés” esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában – mondta. A jegybank elnök tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek – fogalmazott. Részletezte a staflációt és figyelmeztetett Matolcsy György arra is, hogy Magyarország a pénzügyileg legsérülékenyebb 4-5 ország közé tartozik, ide kár volt visszakerülni – tette hozzá.
Vajda Zoltán azt mondta, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.
Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is. Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadta a rendkívül magas szinten – jegyezte meg a politikus.
Jobbik: az ellendrukkerség hazaárulás
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama „nem rendezhető”.
A politikus szerint mihamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.
Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás – jelentette ki a Jobbik vezérszónoka. „Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem ezer sebből vérzik” – mondta.
Hozzátette: 2014-ben az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett; szerinte ennek a következménye napjaink „inflációs katasztrófája”, amely már az ukrajnai háború kirobbanása előtt előrelátható volt.
A politikus hangsúlyozta, fenntartható pályára kellene állítani a gazdaságot, de itt szerinte erről szó sincsen. Felvetette, miközben a jegybankelnök károsnak nevezi az ársapkákat, a kereskedők ezerszer ennyi termék árával mindennemű következmény nélkül „teljesen szabadon babrálhatnak”, más termékeken hozva vissza az ársapka okozta veszteségét.
A szónok kevesellte az „agyonkényeztetett multikkal” szemben a magyar mikro-, kis- középvállalkozásoknak gazdaságélénkítésre adott támogatások mértékét, holott ezek „a hátukon cipelik ezt a gazdaságot”.
Kifogásolta, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami „a legbrutálisabb különadó” a családok számára; szerinte „tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött”, hiszen stratégiai szövetségesei, az expotáló multicégek ezzel jól jártak.
Felidézte pártja javaslatát, hogy akár alaptörvényi szinten is szabják feladatul a forint és árfolyamának védelmét.
Mi Hazánk: majdnem beismerő vallomás
Apáti István (Mi Hazánk) szerint „az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel” beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott „majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett”, de a felelősséget hárítva „a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát”.
Kifogásolta, hogy a kormányoldal az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók inflációs hatását emlegeti, aztán beismeri, hogy 2021 őszén vezették be az árstopokat, „tehát semmiféle összefüggés nincs az infláció kirobbanása, elszállása és a háború között”. Szerinte az okok sorában sokkal inkább a covid-válság helytelen kezelése is említendő.
Apáti István felvetette: ha – mint azt a kormányzat képviselői közölték – ötödáron szerződtünk az orosz gázra, akkor miért ilyen drága a „mesterségesen alulszámolt” átlagfogyasztás feletti lakossági felhasználás és miért nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó szerződéseket.
A Mi Hazánk vezérszónoka kifogásolta, hogy a beszámoló nem szólt arról, idén és jövőre mi várható például az energiaárak területén, azaz így milyen élelmiszer-, villany- és gázárakkal kell majd számolnunk.
Attól, hogy Ukrajna területén Oroszország és az Egyesült Államok háborút vív az új világrend kialakítása érdekében, attól még enni csak kellene, világítani csak kellene, meg fűteni is kellene, valahogy megfizethető áron – jelentette ki.
A gazdaságélénkítési támogatások elosztását bírálta, mondván, a 11 ezer milliárd forintnyi összeg jelentős hányada „NER-lovagokhoz” vándorolt, ezért ez az összeg nem tudta kifejteni az elvárt hatást.
Azt sürgette, hogy az élelmiszergazdaságra, ne a kínai pedig a kínai hitelekből teremtett akkumulátorgyárakra helyezze a fejlesztés hangsúlyát a kormány.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
