Sokakban merülhet fel az újabb koronavírus hullám érkezése idején, hogy kötelező-e a munkáltató által elrendelhető oltás. A novembertől hatályos kormányrendelet pontosított, de a régi és új jogértelmezési problémák még fennállnak.
A munkáltató nem elrendeli az oltás felvételét, hanem megállapítja, hogy a munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele.
Ez ahhoz hasonló, mint amikor a munkáltató eldönti, hogy a munkakör ellátásához milyen munkavállalói képességeket követel meg. A rendelet szerint az oltottságnak – mint a munkavégzés feltételének – az egészség megóvása érdekében kell fennállnia. Az egészség megóvásáról azonban nem határoznak meg kritériumot. Lényegében ha az oltottság minimális mértékben is elősegíti az egészség megóvását, akkor követelhető meg az oltás felvétele.
Másik gócpont, hogy minden munkahelyen megkövetelhető-e az oltás. A portálnak nyilatkozó jogász szerint a munkáltatónak ténylegesen és valósan minden munkahelynél és munkakörnél mérlegelnie kell, hogy az oltás felvétele a munkakör ellátásához szükséges-e, arányos-e, vagy el lehet érni enyhébb jogkorlátozással is ugyanazt a célt. A döntés alapját orvosi szaktudás határozza meg. A home office-ban dolgozóknak nehezen indokolható az oltásfelvétel megkövetelése, de például egy irodaházban már nem olyan egyszerű a döntés, hogy az oltás felvétele szükséges és arányos korlátozás-e az egészség megóvása érdekében. Ennek megállapítása minden esetben egyedi.
Sokakban felvetődik a kérdés, hogy amennyiben a munkáltató megszabja a kötelező oltást, akkor kire hárul a felelősség, ha vakcina valamilyen egészségkárosodást okoz.
„A munkáltató nem kötelez és nem írja elő az oltás felvételét, hanem megállapítja, hogy a munkakör ellátásának feltétele az oltás felvétele. Azaz a munkáltató meghatároz egy munkavállalói képességkövetelményt, aminek a munkavállaló az oltás felvételével vagy orvosi igazolással tud eleget tenni. Ez nem azonos azzal, amikor a munkáltató utasítja valamire a munkavállalóját. Így az oltás okozta esetleges károsodásokért nem felelős a munkáltató. A jelen jogi megoldás alapján a munkavállaló önként veszi fel az oltást annak érdekében, hogy az adott munkakört el tudja látni.” – állapította meg a szakjogász.
(Vagyis önként veszi fel az oltást a dolgozó, hogy dolgozni tudjon. Mintha mondjuk egy munkakör betöltéséhez nyelvvizsga kellene.)
A döntést írásban kell közölnie a munkáltatónak a dolgozókkal. Leghamarabb 45 napon belül határozhatja meg a védőoltás felvételének időpontját. Azaz miután közölte, 45 napjuk van a dolgozóknak arra, hogy felvegyék az első adagot. Az oltás felvételét igazolnia kell a munkavállalónak. Amennyiben nem teszi ezt meg, úgy vele szemben munkajogi szankciók alkalmazhatók.
Második oltást felvételének elmaradása esetén a munkavállaló nem végezhet munkát, hiszen az oltás felvétele a munkavégzés feltétele is. Ha a dolgozó egyáltalán nem veszi fel az oltást, úgy nem teljesen egyértelmű, mikor milyen eljárás alkalmazható, de akár a kirúgás is szóba jöhet a 45 nap letelte után.
Arról nem ír a rendelet, hogy mi van azokkal, akik nem rég kapták el a vírust és még nincsen oltásuk. Viszont ha orvosi indoka van annak, hogy nem veheti fel az oltást, akkor ezt a rendelet az orvosi igazolás intézményével rendezi.
Forrás: Blikk.hu
Fotó: MTI/Vajda János