Az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatásáról tárgyalt a területfejlesztési miniszter az oktatásért és a költségvetésért felelős uniós biztossal. Kiderült az is, hogy azért lett ő a helyreállítási alap teljes hitelkeretével kapcsolatos tárgyaló, mert előrehozták a határidőt, sietni kell.
Január 9-én írt arról a Népszava, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ és Horizont Európa keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Európai Bizottság értesítette a szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, hogy a december 15. után elbírált pályázatok esetében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által üzemeltetett felsőoktatási intézmények nem juthatnak forráshoz. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik.
A kormány ezután több alkalommal is nyugtatott, hogy nem veszít forrást Magyarország, azt ígérte, hogy amíg az ügy nem rendeződik, magyar forrásból biztosítja a szükséges pénzeket, és kifejezte, hogy perelni is kész az EU bíróságánál, ha nem lesz megegyezés.
Mint kiderült, az Európai Bizottság már decemberben értesítette szervezeteit. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 12-i Kormányinfón arról beszélt, hogy Brüsszel mást mondott nekik, mint amit aztán tett: „Megkérdeztük, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályokat szeretnének, jóváhagyták a magyar kodifikációt, ezek után szankcionálnak, ez nem korrekt. A kodifikáció során minden passzust egyeztettünk, nem volt elvárás, hogy ne legyenek politikusok a kuratóriumokban.”
Navracsics Tibor a friss egyeztetésekről az InfoRádióban elmondta, hogy a programban részt vevőknek, hallgatóknak, kutatóknak semmit nem kell másként csinálniuk, mint eddig.
„A tárgyalások elején viszonylag hamar sikerült rögzítenünk azt a tényt, hogy az Erasmus+ programban a diákok tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú egyetemre járnak, nyugodtan jelentkezhetnek, akik pedig már jelentkeztek és elnyerték az ösztöndíjat, nyugodtan megkezdhetik az Erasmus+ ösztöndíjukat. A Horizont Európa esetében pedig ugyanúgy az alapítványi egyetemek kutatócsoportjai is részt vehetnek továbbra is a kutatási programokban, sőt, új kiírásokra pályázhatnak is, és ezek el is lesznek bírálva” – mondta a miniszter.
Hozzátette, a két biztos azt kérte a jogállamisági eljáráshoz kötődően az alapítványi egyetemek státuszának rendezése céljából, hogy vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy az egyetemi kuratóriumokban
az összeférhetetlenséget a politikai, hivatali összeférhetetlenségre is terjesszék ki,
„kizárólag politikusokra, magas politikai tisztséget betöltő politikusokra vonatkozzon ez, miniszterek, államtitkárok ne lehessenek a tagjai”. Hogy hol húzzák meg a magas politikai tisztség határát, az még nem eldöntött.
A másik kérésük az volt, hogy fontolják meg, a jelenleg határozatlan időre szóló kuratóriumi tagságot valamilyen határozott idejűre alakítsák át.
Az Európai Tanácsnak már december 13-ra keltezve van egy 52 oldalas dokumentuma, ami elég részletesen taglalja, hogy hogy áll most, mit várnak és mi lesz a jövőben, ki értett félre és mit. Navracsics Tibor szerint a félreértésnek két oka volt. A bizottsággal egyetértésben már korábban szabályozta a kormány az összeférhetetlenséget – mondta –, új összeférhetetlenségi nyilatkozatrendszert vezettek be. Az ebben történt megállapodás után az Európai Bizottság már egyértelműen a képviselői vagyonnyilatkozatokra koncentrált, de úgy tűnt, megelégszik a magyar szabályozással, ami magát a hivatali összeférhetetlenséget nem vezeti be.
„A másik félreértés abból adódott, hogy mindenfajta tárgyalás nélkül az Európai Bizottság úgy gondolta, hogy a tanácsi határozat alapján azonnali hatállyal kizárhat hallgatókat, kutatókat ezekből a programokból, méghozzá úgy, hogy erről a kormányt nem értesíti hivatalosan, hanem csak az ügyben eljáró konzorciumokat, kutatócsoportokat vagy az Erasmus esetében a nemzeti hatóságot” – magyarázta a miniszter.
Mint mondta, sikerült tisztázni a félreértéseket, a két biztos ígéretet tett arra, hogy világosan azt kommunikálják, hogy
kutatók, hallgatók nem láthatják kárát ennek a vitának, a kormány pedig törvénymódosítással megoldja a kérdést.
Utóbbi a közérdekű alapítványokról szóló törvény módosítását jelenti.
„Nézzük az én esetemet. Úgy lettem a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke, hogy nem voltam miniszter, tehát nem voltam összeférhetetlen, de miniszter lettem, az új szabályozás értelmében – ha a kormány ezzel egyetért, és a bizottság is ezt támogatja – attól a pillanattól kezdve, amikor kineveznek valakit miniszternek, le kell mondania a kuratóriumi tagságról, és az ő helyét be kell tölteni valaki mással. Ez nem zárja ki azt, hogy amikor már nem miniszter, akkor visszatérhessen a kuratóriumba” – mondta Navracsics Tibor.
Ahhoz ragaszkodik a kormány, hogy pozícióhoz és ne pártkötődéshez szabják az összeférhetetlenség kritériumait.
Navracsics Tibor megbízást kapott Orbán Viktortól a helyreállítási alap teljes hitelkeretével kapcsolatos tárgyalásokra is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elvi aggályok elhárultak a kérdésben, a gyakorlatiak még nem. Az Európai Bizottság előrehozta február végére a határidőt, ameddig a tagállamoknak nyilatkozniuk kell az újjáépítési alap hitelrészének felvételéről, eredetileg ezt nyáron kellett volna megtenni. Eddig
nehézkes, bürokratikus, a hitel maga jó, csak bonyolult a hozzáférés – hívta fel a figyelmet a miniszter. A szűkebbre szabott határidő miatt született a határozat, hogy ő vegye kézbe a tárgyalásokat.
„Ha sikerül olyan célokat, olyan projekteket azonosítani, amelyek valóban jók a nemzetgazdaság és az Európai Unió számára is, és a hitel értelmesen használható, akkor fölvesszük, de
fenntartom maguknak a jogot, hogy ha a tárgyalások nem megfelelően zajlanak, túl nehéz és túl bonyolult eljárásba visznek be minket, akkor végül más megoldást keresünk”
– részletezte a miniszter.
Lantos Csaba energetikai miniszter dolgozza ki a felhasználás részleteit, Navracsics Tibor megerősítette, hogy ez azt is jelenti, hogy ezt a pénzt az energetika korszerűsítésére fordítják, ebben konszenzus van a bizottság és a kormány között. Két fő cél van:
- a diverzifikáció
- a lakossági infrastruktúra megújítása
Kiderült az is, hogy sietni kell, hiszen 2026 nyarának végéig a támogatásból és a hitelből finanszírozott projekteknek is működniük kell.
Kapcsolódó hang
