frisshireink logo
nem fogadja el a kormány az emberi jogok európai bíróságának ítéletét

Nem fogadja el a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét

A testület korábban kimondta, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része.

Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal – írja a hvg.hu.

A lap kérdésére az Igazságügyi Minisztérium azt felelte, hogy a magyar kormány úgy határozott, nem fogadja el a választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri.

A kormánynak múlt péntekig kellett döntenie arról, hogy elfogadja vagy sem a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó ítélet. Novemberben a strasbourgi emberi jogi bíróság két nemzetiségi szavazónak igazat adva Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.

Az ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a törvény nem biztosítja kellően

„a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”

– írja a lap az előzményekről. Azt is felelevenítik, hogy az ítélet szerint

  • aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról,
  • sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt,
  • ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is:
  • alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.

A jogsértő törvényi keretek megváltoztatását az ítélet előírta ugyan, de nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet. Ám az ítélet egyelőre nem is végleges, mivel a kormány kéri az ügy nagykamara elé terjesztését. Ez azonban nem automatikus: a kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt:

  • ha a kormány kérelmét elutasítják, az ítélet véglegessé válik,
  • ha továbbengedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek döntése már végleges.

 

Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger
Forrás: Infostart.hu / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Híreink