Össze fog olvadni két neutroncsillag: aranyat és platinát szórnak majd szét a galaxisban

Össze fog olvadni két neutroncsillag: aranyat és platinát szórnak majd szét a galaxisban

Az amerikai NoirLabs kutatói egy kettős neutroncsillag-rendszert fedeztek fel, amely nemesfémekkel szórja majd tele a galaxist, amikor összeolvad.

Az amerikai NoirLab tudósainak számításai szerint egy mintegy 11 400 fényévnyire lévő neutroncsillag szinte biztosan össze fog olvadni egy mellette lévő hatalmas társával. Mire ez bekövetkezik, mindkét égitest neutroncsillag lesz, az összeolvadás során lejátszódó robbanás pedig több ezer fényévnyi távolságba szór majd szét olyan nemesfémeket, mint az arany vagy a platina.

A lejátszódó jelenséget kilonóvának nevezi a tudomány. Egy ilyen robbanás ezerszer fényesebb, mint egy nóva, ugyanakkor jóval halvánabb, mint egy szupernóva. Az összeolvadás során gravitációs hullám is keletkezik.

A világegyetem felépítését az ilyen kozmikus események alakítják. A szupernóvák – a Napnál nagyobb tömegű csillagok végső robbanása – például a Tejútrendszerhez hasonló méretű galaxisokban százévente egyszer fordulnak elő. Az esemény által létrehozott és szétszórt fémek később a bolygók alapját képezik. A ritkább fémekhez viszont nagyobb horderejű esemény szükséges, például az, hogy két neutroncsillag összeütközzön. Ilyen először 2017-ben sikerült megfigyelni.

Csakhogy bár a Tejútrendszerben több ezer neutroncsillag van, ritka, hogy kettő keringjen egymás körül, így a kilonóvák rendkívül ritkának számítanak. A CPD-29 2176 kódjelű rendszerben lévő csillagok azonban kellően közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy kilonóva legyen belőlük, így a felfedezésük igazi kuriózumnak számít – írja az IFLScience.

A Nature hasábjain ezzel kapcsolatban megjelent tanulmány szerint a fent említett rendszerben a neutroncsillag egy fősorozatú csillag körül kering, amely a tömege nagy részét társától kapta, amikor az szupernóvává alakult, több millió évvel ezelőtt. A számítások szerint a távoli jövőben ez utóbbi is neutroncsillaggá válik majd, így a két égitest egymáshoz közelítve előbb utóbb kilonóvát eredményez évmilliók múlva.

© CTIO / NOIRLab / NSF / AURA

Hogy mennyire ritka az ilyen, azt jól mutatja, hogy André-Nicolas Chené, a NOIRLab kutatója szerint 10 milliárd közül csupán egy olyan rendszert lehet találni, amelynek végeredménye a kilonóva lesz. Erre több millió év múlva kerül majd sor, így kérdés, lesz-e még akkor valaki, aki ezt rögzíteni tudja.

Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!