A NASA által kedden, a texasi Austinban megrendezett South by Southwest konferencián közzétett friss kép eddig nem látott részleteket tárt fel egy tavaly nyár óta megfigyelt csillagról, amely 15 ezer fényévre van a Földtől.
A James Webb űrobszervatórium képet készített egy Wolf–Rayet-csillagról, amelyet WR–124-nek neveztek el. A WR-csillagok a világegyetem legfényesebb és legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak – írja a CNN.
Felszíni hőmérsékletük jellemzően 50 ezer kelvin fölötti, de elérheti a 100 ezer kelvint is. Az ilyen csillagok anyagvesztése nagyon gyors, csillagszelük elérheti a 2000 kilométer per másodperc sebességet, legfeljebb néhány millió éves élettartamuk alatt a Nap tömegének többszörösét veszítik el. Ezután felrobbannak.
A Webb űrtávcső 2022 júniusában, az első tudományos megfigyelések alkalmával pillantotta meg a WR–124-et. A NASA által kedden, a texasi Austinban megrendezett South by Southwest konferencián közzétett friss kép eddig nem látott részleteket tárt fel a csillagról.
A WR–124 csillag tömege 30-szorosa a Napnak
A Webb által megfigyelt Wolf–Rayet-csillag tömege 30-szorosa a Napnak. A WR–124 eddig körülbelül 10 napnyi anyagot dobott ki magából, létrehozva a képen látható izzó gázt és kozmikus port. A kozmikus por, azaz bolygóközi por apró porszemcsékből áll, amelyek egy csillagrendszer központi égitestje körül keringenek a bolygók közötti térben.
Cosmic spring is in the air! The latest image from @NASAWebb features a blooming Wolf-Rayet star, 15,000 light-years away. This rare phase is as fleeting as the cherry blossom it resembles. Luckily, Webb can study its „petals” of dust in detail: https://t.co/z9dlzgKmAh #SXSW pic.twitter.com/sAOrZkX0Wl
— NASA (@NASA) March 14, 2023
Az obszervatórium infravörös fény segítségével a port teljesen átlátja, így a teleszkóp észleli a csillag fényeségét, az azt körülvevő gáz részleteit és a kidobott csillaganyag szerkezetét is.
A WR 124-hez hasonló csillagok Webb űrteleszkóp segítségével történő tanulmányozása segít a csillagászoknak megérteni, mi történt az univerzum kezdeti időszakában, amikor a haldokló csillagok felrobbantak, és olyan elemeket szabadítottak fel, amelyek a Földre és a testünkbe kerültek.
„A csillagok életük végén a külső rétegeiket kilökik a világegyetem többi részébe” – mondta a konferencián Amber Straughn, a NASA asztrofizikusa.
Carl Sagan amerikai csillagász szerint a vérünkben lévő vas és a csontjainkban lévő kalcium egy több milliárd évvel ezelőtt felrobbant csillag belsejében keletkezett. És ezt látjuk ezen az új képen. Ez a por szétterül a kozmoszban, és végül bolygókat hoz létre. Valójában így jutottunk ide
– magyarázta a szakértő.
Forrás, fotó: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
