„Magyarországot be akarják olvasztani egy szuperhatalomba, de az ilyen próbálkozások nem fognak sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi” – mondta Orbán Viktor Kiskőrösön – képgaléria

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én mond beszédet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. A kormányfő az előző évtől eltérően ezúttal nem a fővárosban, hanem Kiskőrösön áll a színpadra az ünnepnap alkalmából.

Véget ért a miniszterelnök március 15-i beszéde Petőfi szülőháza előtt. Alább olvashatják összefoglalónkat Orbán gondolatairól.

A magyar szabadság hatalmas menete

A kormányfő szerint „a magyar szabadság hatalmas menete” – bár tett néha vargabetűt, és zsákutcákba is tévedt néha az elmúlt kétszáz évben – ma is tart, ebben a menetben pedig Petőfi is a magyarokkal van, még akkor is, ha nem látjuk őt – mondta.

Orbán azt mondta, „látjuk, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogy éljenek, akkor is, amikor Magyarországot be akarják olvasztani egy szuperhatalomba, de az ilyen próbálkozások nem fognak sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi”.

„Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz”

Orbán úgy folytatta, „ámulva és vágyakozva figyeljük, hogy olyan világot teremtett Petőfi magának, amely egyértelmű, egyenes, ahol a dolgok között nincs átmeneti szürke zóna” – Szerinte Petőfi világából nincs olyan szerinte, hogy kicsit ebből, kicsit abból összerakott élet.

Amikor megfeledkezünk erről, megrovóan és fenyegetően magasodik felettünk verseivel

– tette hozzá. Ha beérjük kevesebbel és hitványabbal, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk. „Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz”

– fogalmazott Orbán, majd hozzátette: szerinte Petőfi – éppúgy mint mi, magyarok mindannyian – , egy szabad ország boldog állampolgára akart lenni. Petőfi választhatta volna a biztos, jómódú nagypolgári életet, ő azonban másként döntött. Úgy halt meg, ahogy megénekelte: a magyar szabadságért vívott csatában – mondta Orbán Viktor.

Petőfi teljesítette kötelességét

Orbán Viktor szerint bár Petőfi huszonhat évet élt, amelyből öt csak öt évet alkotott, mégis „verset úgy írt, ahogy mi, egyszerű halandók levegőt veszünk. Írt drámákat, novellákat, fordított, újságokat szerkesztett, közben szervezte az irodalmi életet és a politikai ellenállást”. Orbán szerint maradék nélkül megfizette a hazának mindazt, amiben kötelezettséget vállalt a verseiben „Mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden nekünk kirótt kötelességünket teljesítettük” – vélekedett.

„Nehéz ember volt”

Orbán Viktor beszédében aláhúzta, szerinte Petőfi Sándor nem volt katonának való ember: törékeny testalkatú volt, de az igazi bajokat az okozta, hogy semmit sem adott a katonai élet szabályaira – vélekedett.

„Nem volt az akkori világ fogalmai szerint férjnek való sem”, lila frakkot viselt, Szendrey Júlia meg szivarozott és nadrágban járt. Orbán szerint barátnak sem volt tökéletes, a kritikusait és a kritikákat pedig utálta. „Nehéz ember volt” Orbán szerint, de a többiek még így is szívükbe zárták őt.

Költőien lakozunk ezen a földön

Ha két magyar összetalálkozik, Orbán szerint jó esély van arra, hogy perceken belül három véleményen legyenek. „Ritka mint a fehér holló, hogy valamiben egyetértsünk. E ritka dolgok közé tartozik, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő” – mondta. Orbán szerint irodalom nélkül nincs magyar élet.

Mi magyarok költőien lakozunk ezen a Földön, ahol gyakran nagyon prózaian zajlik az élet.

– vélekedett, majd kifejtette: a szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor megteremtette, és így lettünk a szabad világ részei. „A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve. Petőfi nyelvét mindenhol értik, több mint 200 nép nyelvére fordították le.”

A történet Kiskőrösről indult

A kormányfő szerint nehéz megérteni a nem magyaroknak, sőt nevetségesnek is találhatják, hogy mi, magyarok 175 éve március 15-én újra és újra elmeséljük ennek a napnak a történetét. Úgy látja azonban, azért nem unnak rá a magyarok, mert ez „egy nagy közös születésnap”, amin összesereglik a család, a szülők pedig elmesélik annak az esős napnak a történetét, „amikor világra jöttünk”. A történet pedig Kiskőrösről indult, nem a Pilxav Kávéházból vagy a Nemzeti Múzeum lépcsőiről – összegezte.

Ezt követően méltatta a Petrovics-családot. Orbán Viktor szerint az „az öreg Petrovics boldog és vidám gyerekkort teremtett két fiának, a munkás hazaszeretetét is továbbadta nekik” – mondta, majd hozzátette: ő maga fejet hajt Petőfi Sándor anyja előtt is, aki a mögötte lévő házban szülte meg Petőfit.

Petőfi irányt mutatott a nemzetnek

A miniszterelnök ezt követően áttért Kölcsey Ferencre és a Himnuszra, majd Lukács evangélistától idézett: „szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését”.

Orbán szerint „a Himnusz megszületése után Magyarország meghökkentő mennyiségben kezdte termelni az irodalom és a művészet tehetségeit”. Úgy véli, vasutat, hidat építettek, gőzhajót indítottak, otthont emeltek a kultúrának és a tudománynak. „Szép jövő előtt álló, csinosodó ország” – fogalmazott.

– Ekkora utat megtenni nagy teljesítmény, igazi magyar virtus volt. Egy bécsi polgárnak elég is lenne, de nekünk magyaroknak kevés volt. Mindig kell lennie ugyanis egy hivatásnak, amely értelmet ad az életnek. A 19. század közepének Magyarországa várta a szót, a hangot az irányt, amely irányt ad a nemzetnek – mondta.

Orbán úgy látja, ezt a hangot Petőfi adta meg a hazának. „A szó egyértelmű, a hang tiszta, a mozdulat magával ragadó volt”.

„Minden magyarban van egy kis Petőfi”

Orbán Viktor szerint a magyarok Petőfi életében semmi rejtélyt nem látnak, csak a magyar sorsot. A kormányfő úgy látja, „Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiúnk, minden magyarban van egy kis Petőfi, Petőfiben ott van minden magyar” – fogalmazott. Szerinte születésekor olyan gyenge, hogy spirituszban fürdetik, megmarad. Vándorszínész volt Petőfi, majd az ország ünnepelt költője lesz, kirobbant egy forradalmat, amely elhozza népének a szabadságot, majd katonának áll, és a csatatéren esik el 26 évesen – foglalta össze Petőfi Sándor életét beszéde elején a miniszterelnök.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, „ha egy idegen rátekint Petőfi életére, alig hiszi el, amit lát: születésekor gyenge, lesz belőle vándorszínész, majd az ország ünnepelt költője. Öt év alatt ezer verset ír, nemzetközi hírnevet teremt, kirobbant egy forradalmat, ami elhozza hazájának a szabadságot. Huszonhat évesen meghal, „a szabadság harcmezején”, szemtanúk nélkül. Ezzel átlépett a legendák világába, „huszonhat éves röppályával”.

Elkezdődött Orbán Viktor beszéde Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt. A kormányfő köszöntötte a világon élő magyarokat.

A kormányfő beszédét itt tudja megtekinteni:

Ahogy a Blikk is megírta, Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi évtől eltérően nem Budapesten, hanem Petőfi Sándor – vélhetően a költő 200. születésének évfordulója miatt – kiskőrösi szülőházánál mond ünnepi beszédet szerda délután.

Korábban a kormányfő a közösségi oldalán harangozta be, hogy beszédre készül:

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a városban tartózkodása alatt fog-e enni az Orbán-pizzából, amelyből a Karmelita kolostorba kedden már rendelt. Az viszont biztos, hogy Gyurcsányék és Orbán Viktor szinte ugyanakkor kezdték el beszédjüket.

A kormányfő ünnepi, délután 15 órakor kezdődő beszéde miatt már gyűlni kezdett a tömeg. Információink szerint nem mindenki tud bejutni a körön belülre, csak karszalaggal lehet a színpad előtt állni, a többiek a kordonon kívül tekinthetik meg az ünnepi műsort. Orbán Viktor három órakor kezdi el a beszédét, melyet közvetlenül Petőfi háza előtt mond majd el. A költő háza elé kihelyeztek egy kis lépcsőt is, vagyis a kormányfő valóban nem a belvárosban beszél majd.

Kisebb balhéval kezdődött

A beszédre az Orbán-rendszer kritikusai is megjelentek. A 24.hu úgy tudja, egy fiatal férfi a NER-t kritizáló táblával érkezett a helyszínre, amit két nyugdíjas nehezen viselt. Veréssel fenyegették és megpróbálták elvenni a tábláját – közölték.