Tegnap hajnal háromkor kettőre kellett állítani. Ez mindenkit legalább annyira megvisel, hogy az előtte lévő napoktól kezdve az időjárással párhuzamosan közkedvelt semmitmondó beszédtéma.
„Mikor vezetik már ki? Miért jó ez? A politikusok az időt is elveszik! Kell az plusz idő hogy megállítsák az apokalipszist! ” – idézet ismeretlen költőtől, a ma reggeli 5-ös buszon.
Nem csekély kontrollcsoportunk véleménye arra sarkallt minket, hogy mindenféle szakértőt is „felkeressünk”.
Ezen megnyilatkozások egy része azt mondja, hogy már rég nem időszerű az állítgatás, hiszen semmit nem spórolunk. A világítás sokkal kevesebb energiát használ, mint pl. a légkondicionálás.
A Magyar Alvás Szövetség (van ilyen, jobb ha tudja a kedves olvasó jól jöhet még) így nyilatkozik : „Az évmilliók során megszokott eredeti, téli időzónától, az életünket meghatározó úgynevezett cirkadián ritmustól való eltéréshez igazodásért megdolgozik az agyunk és a szervezetünk. Ha előtte néhány napig tíz-tizenöt perccel többet alszunk, segíthetünk az átálláson”
Évmilliók? A helyi időt tényleg így éltük éljük meg. De a zónaidő? Sokáig húzodott a 20. század,de azért ez túlzásnak tűnik.
Az időzónák bevezetésének szükségessége az észak-amerikai vasutaknál vetődött fel a forgalom növekedésével, mivel zavart okozott, hogy a kiinduló város és a célállomás eltérő időszámítást alkalmazott, hiszen abban az időben az egyes városok a saját helyi idejüket alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a különbség nem mindig egész óra volt, hanem csillagászatilag meghatározott percet is jelentett. Ez az utasok és főleg az áruszállítók számára kezelhetetlenné vált.
Charles Dowd, egy wisconsini pedagógus javasolta az időzónák bevezetését a fenti okokból 1872-ben, de politikai döntési helyzetre csak 1883-ban került sor, amikor William Allen szenátor az amerikai kongresszusnak benyújtotta az időzónák bevezetésére vonatkozó javaslatát.
Nagy-Britannia a maga számára már 1840-ben bevezette az egységes zónaidőre vonatkozó rendszert.
Sandford Fleming, egy skót–kanadai származású mérnök és feltaláló 1876-ban javasolta az időzónák bevezetését az egész Földre kiterjedően. Ez gyakorlatilag az a rendszer volt, amely ma is használatban van.
Ezt írja a Wikipedia. 2023 – 1840 az ugye kevesebb, mint több millió?
Na akkor nézzük meg ezt a dolgot ténylegesen!
Van egy nagyszerű térkép (NASA). Ebből kivágtunk egy részt, ahol mi is vagyunk. Ahol piros, ott a helyi idő késik, ahol zöld ott siet, ahol fehér, ott a téli időszámításkor pontos. Vagyis a helyi idő pont akkor mutat delet, mint a zónaidő. Linz környékén pontos a napóra télen. Akkor nálunk Budapesten kb. 20 percet siet. Vagyis nyáron 40 percet késik. Azért ez nem egy óriási eltérés, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a biológiai óránktól már vagy 150 éve eltérítettek minket.
